és akkor megkérdeztem a telefonszolgáltatóm által ajánlott szuperszervizes (milyen??? mért szuperszerviz? mert a köcsögök nem tudnak segíteni és továbbkapcsolnak egy fizetős szervizhez??? hát ez nagyon szuper, szerintem is.) kollégát, mikor elkezdett hahotázni, (de tényleg, konkrétan röhögött), h vicces-e a problémám, vagy mifaszt nevet ugyan, miközben én kurvaideges vagyok, csak jelzem. akkor visszavett és többet is segített, mint alapvetően szándékozott. anyádat. persze meg nem oldott semmit, de az már más kérdés. leállítottam ott, ahol már számlázni akart.

nagyon kivagyok és bőgök.

tuti depibe estem.

nem értem ezt a napot. délután kellett megtudnom, h még csak holnap jön pünkösd hétfő. jaaaj. azt hittem már ma túl vagyok rajta, de nem. hiába keltem délután egykor, miután hajnal hármokor feküdtem, olyan hosszú ez a nap. jó, most már éjjel van, de este hatkor is úgy tűnt, h már két nap telt el, mióta felkeltem. elég fura ez az időzavar, v mi. voltam a városban, ettem padthait a papnövelde téren, aztán bementem a templomba selfizni (muhaha), meg gondolkodni, h minden szobrot kézzel készítettek, meg festették a freskókat, ilyesmik. a műanyag virágkaspókat, az orchideát az oltár előtt, a matyóhímzéses terítőket, a kivetítőt, a kihangosítót (v rádiót?!) és a márványutánzatú festéket a falakon nem értettem, de végül is nem lényeges. aztán vezetgettem, többször fel-le a rakpartokon, mert tegnap bécsben voltam és annyira kiábrándító az ottani dunapart, h muszáj volt magamba szívni az budapesti duna látványét, ami meg hát ugye gyönyörű. aztán vezetgettem még minden felé, a kedvenc útjaimon, gondolkodtam az üzleti és a magán életemen, meg h mit adok holnap tesóm szülinapjára, és h mennyire vicces, ahogy az uh-om odatartja a fejét puszira rezzenéstelen arccal, mikor megkérdezem, ad-e nekem ő. fel is mentem hozzájuk este, volt mese, fürdés, meg ez a puszis performansz, aztán mentem tovább vezetni. egyeztettük anyuval a szülinapi piknik részleteit, megint üzleti dolgokról gondokodtam, aztán hazajöttem kutakodni a neten, az ebayen végignéztem az összes ékszert, hűtőtáskát, ebédtároló dobozt, aztán keksz recepteket, meg gyűjtöttem pár szórólapot ma a városban, azokat is csekkoltam. aztán öntöttem egy pohár bort. ezen hosszan gondolkodtam, mert nem nagyon bírja a gyomrom, viszont örülnék, ha könnyítene az elalvásomon, amit a délutáni kelésemmel nem érzek biztosítottnak. egész este ordíttatnom kell a tv-t, mert ez a buzeráns szomszéd a legváratlanabb időpontokban szexel és én attól annyira befeszülök, h sikítoznom kell. múltkor bakker emiatt kellett éjjel egykor bekapcsolnom a tv-t a hálóban, mert én nem bírok mindenféle gagyi nyögések közt elaludni, aztán reggel 10-kor meg erre ébredtem és tök ideges lettem már a kelés pillanatában. anyádat sóhajtozzál itt nekem - ezt gondolom úgy általában. az, h az én nem éppen csendes performanszaim ki hallja, teljesen hidegen hagy. gondolom pont így van ezzel más is. csak azt nem értem, h most pl a nappaliban ülök és most itt sóhajtozott ez a nyomorult, szóval mindig direkt ott szexel, ahol vagyok? mert ha mindig pont ellenkező helyiségben lennénk, akkor egyáltalán nem zavarnánk egymás köreit. most egy ideje kuss van, remélem nem kezdenek újabb menetbe, mikor bemegyek aludni a hálóba. szóval extrém hosszúnak tűnt ez a nap és nem hiszem el, h a holnapi is ilyen halálnap, mert pünkösd, ki a tökömet érdekli a pünkösd.

"hogy a körmeimet nem-e meg tudod csinálni" - bp éjjel-nappal

ma sajnos olvastam erről: incest and the sexual abuse of children in new guinea. hátttőőőő. a cikk eleje is érdekes és eredtelieg arról akartam olvasni, h azt hogy, azt mért, de végül nem erről szólt és úgy elfáradtam a döbbenetben, h arra már nem kerestem rá, amit eredetileg kerestem. 

http://www.geocities.ws/kidhistory/childhod/chch72dm.htm

magam sem hiszem el, de megszabadultam mégis csak az epilátor szettől. nem, mégsem szerettem meg, sőt gyűlöltem továbbra is. szar volt az egész. ezt amúgy sose értem, h h lehet a legtöbb fejlesztés szarabb, mint az ősrégi verziók. főleg nem harimncezerért. először feltettem a vaterára, de ott összesen 10-en nézték meg pár nap alatt és hiába volt ár alatt, láttam, h ez így nem fog menni. bár nem éreztem magamban az erőt az egészhez, h visszavigyem a boltba, végül mégis rávettem magam, h agyon nézegessem, nehoyg egy szőrszál is legyen rajta és visszavittem. közben ért egy nagyon felzaklató hír, és olyan ideges voltam, h nem tudtam foglalkozni az egész epilátor üggyel, teljesen máshol járt a fejem, így történt, h minden izgalom nélkül odaálltam, végignéztem, ahoyg darabjaira szedik, ütögetik, rázogatják egy fehér lap felett, h jön-e belőle szőr, majd mivel nem jött, visszavették. véletlenül csak félig merítettem le a feltöltött készüléket, pedig telejsen le akartam, h azt mondjam fel se lett töltve, de végül nem volt baj, és az se, h a másikba meg beletettem az elemet. és szó nélkül visszakaptam a pénzt. ennek alapból úgy örültem volna, h madarat lehetett volna fogatni velem, de igaziból nem is sikerült felfognom az egészet, annyira idegbeteg és végtelenül kiábrándult vagyok egy másik dolog miatt. igyekszem majd azért vmikor örölni neki, h nincs, mert nagyon utáltam.

reggel még kicsit elégedetlen voltam az izomlázam erősségével. mostanra csak robot módon tudok járni. szeretem az izomlázat.

a tegnapom egy vontatott rémálom volt. nem akartam felkelni, aztán meg kapkodnom kellett, h időben el tudjak indulni edzésre. csak ez érdekelt és idegbetegen nézegettem az órát, h mikor tudok úgy indulni, h az edzés is meglegyen, végezzek háromig és odaérjek a következő programomra. az edzés teljesen az agyamra ment, menni kell, menni kell, menni kell, ez dübögött csak a fejemben. végre elindultam a lehetséges utolsó pillanatban és akkor az volt, h nem nyílt ki a garázskapu. az érzelmi hullámzásom félretéve, a tények: a távirányítóval volt baj. azt hittem elromlott, mert már így is darabokban hordom. az elemre nem gondoltam, mert nemrég cseréltem. várakoztam egy ideig, hátha jön vki és megment, de nem jött. mehettem volna gyalog is, bár ahhoz már késő volt kissé, de fele cuccom a kocsiban volt, fele a kezemben. a kocsi nem ott lakik, ahol én, és a házban lecserélhették a kapukulcsot, mert az nem nyitotta, ami eddig. végül feljöttem, h keressek távirányító másoló helyet a neten, lehetőleg a közelben, mert nem vagyok egy bkv bajnok, meg idő se volt hosszú utazásokra. ha már feljöttem és neteznem kellett, az edzést el kellett engednem. vagyis kiegyeztem magammal, h itthon csinálom este. ezeket a gyakorlatokat is abszolút meg lehetett oldani itthon. úgyhoyg akkor ezt elengedtem és a távirányítóra koncentráltam, meg időközben eljött az ebéd ideje, főztem és ettem villámgyorsan. ez alatt letelt a közeli pláza mister minitjében is az ebédidő, ahol a távirányítót akartam intézni és elindulhattam. a cuccom beadtam a közeli pékségbe, h ne kelljen már feljönnöm érte, de cipelni se. kaptam egy lejárt bkv jegyet és egy ötletet, h kit hívjak fel távirányító ügyben. épp elértem a villamosig, mikor egyszer csak azt vettem észre, h bekopogok egy kocsi ablakán és megkérdezem nem arra mennek-e, amerre én, és ha igen, elvisznek-e. nem arra mentek, de elvittek. (?!?!?!) vmi extrém kedvesek voltak, most költöztek vidékről pestre és jegyük is volt, mert épp aznap vették meg életük első tömbjegyét, de inkább elvittek. azt hittem itt fordult a napom és a nap is nekem süt, főleg, h egy ismerős csaj meg megdicsért, h mi kurvacsinos vagyok, fodrásznál voltam-e (fogytam ugye, csak ez nem mindenkinek esik le rögtön, így sokszor jönnek a hajammal). de aztán hamar lelohadt a kedvem, mikor kiderült, h a mister minit eltolta az ebédidejét egy órával (ezt hogy?!) és pont akkor kezdett neki, mikor odaértem. nem hittem el! vártam hát összesen két órát, h kiderüljön, h nincs egy darab távirányítója se, majd jövő héten, meg az enyémet így nem ismeri fel, h van-e nekik, mert nincs meg az eleje... ezzel becsattogtam a boltba és vettem mégis egy elemet. és akkor kiderült, h ezzel meg is oldódott minden problémám. khm. jó, kell új távirányító, az fix, de eléggé örültem, h ezzel ezt a problémát ugorhattam is. hazagyalogoltam nagy boldogan, felvettem a cuccom a pékségből és elégedetten mentem az utamra tovább. a nap mondjuk nem lett jó ezek után se. legnagyobb boldogságom az volt, h megcsináltam a lábedzést. 

ez a bejegyzés annyira unalmas (mint a többi), h ki is akartam törölni, de az okos blogger már elmentette, így megmarad...

ja, talán megkedveltem az epilátort. már annyira gyűlöltem, h ránézni se akartam és kezdtem aggódni, h teljesen nem vagyok normális, hát ilyen nincs. volt egy "súlyosabb" rohamom, mikor kiderült, h ez nem működik csak úgy, h bedugom és akkor boldogan epilálgatok, hanem ezt fel kell tölteni, kihúzni a kábelt és akkor megy. na neeee. ez mi?! fú, de ideges lettem tőle. már ott voltam, h csomagolom és viszem vissza, bár nem hinném, h visszavették volna. és akkor végre feltöltődött és kipróbáltam és hát talán nem epilál olyan extrém jól, hiába a kerámia tárcsa, mai a vékony szálakat is kihúzza a reklám szerint, viszont a kis lámpa, ami bevilágítja az epilálandó területet, na az egyszer csak megszerettette velem. ez azért is meglepő, mert ha lehetett volna, biztos lámpa nélküli verziót kérek, mert minek, de most meg kiderült, h milyen szuper, h a tök sötét fürdőben olyan szálakat világított meg, amik simán maradtak volna amúgy. szóval talán kezd beférkőzni a szívembe. ajánlom, h sikerüljön neki, mert rossz érzés, mikor nem kedvelem meg a tárgyaimat és addig variálok, míg megszabadulok tőlük. (ha elmesélném hány pár cipőt vittem vissza az elmúlt egy hónapban!)

olvasom, h kivonják a bio paroxot a forgalomból, h veszélyes. és olvasom a kommenteket és azt látom, h mindenki imádta, mindenkit azonnal meggyógyított. és tényleg. én is fújtam kettőt este az olyan torokgyulladásra, amire gyógyszer nem hatott, meg bele akartam pusztulni és hopplá, kész is volt reggelre nem fájt a torkom, pár nap múlva meg is gyógyultam. és imádtam az ízét. most mindegy is, h miért, meg hogy vonják vissza, de durva, h tényleg működött, vény nélkül lehetett venni és viszlát, nincs többet. régebben az egyetlen alap darab volt, aminek kellett itthon lennie, mert tényleg azonnal segített. jó ideje mondjuk homeopátiás izéket tartok itthon, de azért ezt a bio paroxot igenis megsiratom. és ha már ilyen jól elolvasgattam gyógyszer ügyben, vhogy belebotlottam olyan cikkekbe is, h pl az algoflex, a másik kedvencem mért veszélyes. hát szuper. én azért azt kapkodtam be, ha úgy volt. ezután majd igyekszem nem... és még gyógyszer. szedtem régebben saridont (asszem). na az durva volt. az igaz, h ahogy lenyeltem a gyógyszert hatott, de kb lezsibbadt tőle a fél fejem, nem éreztem szagolat és ízeket akár napokig... egy ideig ennek ellenére is szedtem, de most már kb a dobozát se merném megfogni. hát mennyire nem normális már ez, h elveszik az érzékelésem, még ha időszakosan is.

annyira lelkiismeret furdalásom van a költekezéseim miatt, h nem is tudok örülni nekik. durva és meglepő. nem szoktam ilyesmiken agonizálni, csak most annyira nem jókor jönnek ezek a kiadások. megjött az epilátor szett és kipróbálni se volt kedvem. a kocsiba szánt mini epilátort próbáltam csak ki és nem tudom valójában h működik, mert nem megfelelő feltételek mellett próbáltam és így passz. de pont ez az, h ezért kellett, mert epilátor hiányában basztam el magam, ezért kellett, h még egyszer ilyen az életben ne lehessen. szóval bízom benne, h jó lesz. és mindig kéznél lesz a kocsiban és nem kell a kurvacsipesszel hazavágnom magam. elemet azért csak lehet szerezni hozz akármikor is. a másikat, a rendes nagyot, amiből a borotva rész volt égető, még ki se próbáltam. szomorú vagyok.

aztán, megjöttek a könyvek is, amiket anyák napjára készítettem, de persze most sem lettek kész időben, tegnap érkeztek, de lekéstem a nyitva tartásról, így ma vettem át őket és át is adtam és örült mindenki és elég jó is lett. csak tudok-e pénzt behajtani, v kurvanagyot koppanok és nem csak a munka volt az enyém idegösszeomlásig, hanem a pénz is... ezt nagyon nem szeretném, khm.

és megérkezett a fitté tevő cuccos rendelésem is. ennek kicsit azért örültem és némi lelkesedés is volt bennem, h na innen már nincs visszaút, csinálni kell és kész! így ma már neki is kezdtem az egésznek. sajna a cuccoktól hánynom kell ízre, de mit csináljak, ez van. kettő italnak elkészítendő por, a harmadik kapszula. meg fogom nézni, nem lehet-e a porokat is tablettában fogyasztani, mert ez így borzasztó. túl édesek, de ihatatlanul és a színezéket se értem benne, h az minek. a fehérje is extrém édes, de az a porokhoz képest isteni finom... ennyi édes után nem bánnám, ha nem kívánnám a zero kólát soha többet. akkor kiegyeznék ezekkel is akár. 

ma itthon tornáztam és ez még rendben is volt, mert felsőtestre kellett dolgozni és a csigás evezést leszámítva mindent meg tudtam csinálni. súlyzóm van, bár némely feladathoz nehezebb kellett volna. gondoltam veszek majd. de aztán mégis éreztem, h nem lesz ez így jó, főleg a többi napra való edzés tekintetében. így kerestem csak nőknek való edzőtermet. nem bírnám ki, ha most be kéne mennem egy zsúfolt terembe, ahova pasik is járnak. soha nem volt még ilyen problémám, szóval ezt se értem most hirtelen, de ezt érzem és kész. első körben nem találtam, de aztán mégis ránéztem még egyszer az egyiknek a honlapjára, amit már pár napja ellenőriztem és úgy láttam, nincsenek gépek és most meg kiderült, h de, mégis vannak. a helyről látatlanban nincs túl jó véleményem, már ebből kiindulva is, h nem derül ki egyértelműen, h vannak-e gépek, de nem baj, megyek! közel van, szóval sétálni fogok és már ettől boldog vagyok, mert majd ez lesz a bemelegítés egy része, meg hazafelé a levezetésé is. lehetne mondjuk olcsóbb, de mindegy, mit csináljak, ez van. szupi lesz! holnap megyek is.

egy aggodalmam van már csak, az étrend. az ir miatt nem tarthatom azt, amit ők írnak. és vajon megfelelően működik-e az egész az én étrendemmel. de sztem igen, úgyhoyg ezen most nem is agonizálok. inkább betartom azt rendesen. szóval emiatt azért kicsit fellelkesültem, de a többi újdonság nem boldogít sajnos. olyan rossz ez :( én minidg szoktam örülni az új dolgaimnak.

úgy tűnt, ma hegyeket mozgatok meg, de aztán annyira bepörögtem, h asszem leesett a vércukorszintem (most ez a téma mindig, úgy látom) és jó pár órára köd ereszkedett rám. extrém élmény és most direkt tudatosítom is magamban, h legyen érte téve. eddig ezt a tünetet nem tudtam értelmezni. khm. tényleg több órára lenulláz, amit nem engedhetek meg magamnak. szóval a nagy lendület ellenére pár dolgot elnapoltam, viszont dolgoztam annyit, h egy rendelést feladhassak, megnéztem egy leárazást (ezt nem kellett volna), próbáltam utánajárni, h lehet-e visszaút az online epilátor vásárlásból (ezt most nagyon túlbonyolítom, magam sem értem miért, sose csináltam ilyet. talán így próbálom legalizálni magam előtt a vásárlást. de minek. nem egyértelmű, h a másik nem működik, v mi a bajom?!), rövid látogatást tettem az unokahúgomnál, kiganéztattam a kocsit (áremelés volt, hát az anyátokat. ezt persze fizetéskor tudtam meg. jó, még így is olcsóbbak mindenkinél sztem) és igyekeztem mindent megtenni, h legyen új melltartóm, de nem lett. ez, ami a legjobban kiborít most. mert sürgetően kell. kifogytam belőlük, v nem is tudom mi lett, de egyik se jó sehogy se, pedig szinte minden méretből van 75c-90e közt (muhaha). és a tescoban nem tudom mi történt, de értelmezhetetlen és sztem új számozásuk lett: 36 - 80, 38 - 85. ha ez így érthető. a 36-os az amúgy kicsi méret, ellenben a 80-as meg nagy. és a 38-as se = a 85-össel az én értelmezésem és eddig tapasztalatom szerint. és hol van a 75-ös? a 70-es? és a legkiakasztóbb azon kívül, h nincs sima fekete csipkés, vagy max fehér csipkés melltartó, h DD kosárméret alatt csak szivaccsal bélelt van. jó, ez a DD is vmi fasság, mert régen nem ekkora volt a DD. szerintem így próbálják elhitetni mindenkivel, h nőtt a melle és egyre nagyobb melltartó kell, közben meg a számozást baszták el. na szóval nincs semmi, pedig szoktam ott jókat venni. és igen, az auchanban is, ahol sajnos évek óta nincs nekem való, pedig milyen szuperek voltak régen! triumph is felejtős, mást meg nem is tudok, de nem is szándékozom kis boltokba rohangálni mondjuk egy plázában. most mi lesz. ezen kívül átvettem még egy bögre rendelést és kész, asszem ennyi volt a napom. háááát. jó, mondom, több órára lebénultam. ja, megrendeltem végül este egy bátor kattintással az epilátor szettet és nagyon ajánlom nekik, h vmi szuperszuper cucc legyen.

a mosogató feletti, elromlott lámpáról még nem is tettem említést. ezt kicsit most el is engedtem. hetek óta félsötétben mosogatok.

ja, és szükségem van egy 1 terrás külső merevlemezre is. egy komplett kívánságlista vagyok. elég igazságtalan ez, h amikor a legnagyobb szükséget szenvedem, akkor kéne a legtöbb nem éppen olcsó dolgot is beszereznem. és nagyon sok kiadásom van amúgy is,a miket meg muszáj.

és égető szükségem van egy epilátor - borotva szettre. ez bonyolult ügy nálam. ami megfelel a kívánalmaimnak, 30ezer ft. hát. na. de legalább ne szalasztottam volna el a 90 napos pénz visszafizetési garanciát. akkor bátrabb lennék. az a bajom, h bár évek óta ezt a márkát veszem, és ragaszkodom is hozzá, azt vettem észre, h egyre rosszabbul működik. a rendszere. nem értem minek mindig újítani. most pl kerámiatárcsás lett. fogalmam nincs az milyen. és benne van a pakliban, h nem jó. mármint nekem. a mostanim meg már annyira tropa, h azonnal új kell. esetleg veszek lottót. hjaj, pedig van hozzá mini epilátor is, amit vinnék magammal. visszavesz a lendületemből, h olvastam róla rosszat is, h gyenge, meg ilyenek. ezért lett volna jó a 90 napos pénz visszafizetési lehetőség. 

nagyon szeretnék venni egy hajolajat. az illata miatt. de annyira drága, h nem tehetem meg. emiatt sírok hetek óta magamban. viszont tudom, h még nagyobb öröm lesz, ha önmegtartóztatok és  akkor veszem meg, ha végre a priorizált kiadásaim és az életem rendezése miatt újra jobban állok majd pénzügyileg. hősként fogom szimatolni azt a vackot. nem is értem h lehet olyan illata, h a fodrásztól való távozás után még napokig érzem ténylegesen, majd még hetekig az orromban van, gondolom pszichésen. már végigszagoltam minden terméket a dm polcain, h hátha találok vmit, ami hasonlít rá és akkor azzal lenyugszom addig, míg ezt megvehetem. úgy értem samponokat, balzsamokat, krémeket, tusfürdőket, mindent! vettem is egy sampont, ami emlékeztetett ugyan rá, de annyira béna, hogy hajmosás után nem maradt semmi illat rajtam. és egy arckrémet is, mai más ugyan, de szintén nagyon jó és sokáig lengedez körbe a csodás illat. még a pultos lány is megdicsérte a pékségben! hirtelen nem is értettem miről beszél. ilyen finom. és ő is, de ezt hagyjuk. szóval hajolajra gyűjtök.

és munka területén is megerőltettem magam, mert meg kellett. és olyan előre mutató lépéseket tettem, h magam is csodálkozom. bár a régi énem már rég megtette volna őket, na mindegy. szóval szétküldtem emaileket és válaszoltak is rájuk! ezen komolyan meglepődtem :D volt, aki fel is hívott és hosszan elbeszélgettünk a dolgaimról. mondjuk ez a pasi kicsit idegesített, mert ő mindenről kikérdezett és bár alapvetően nem osztom csak úgy az infot a dolgaimról, de most mégis, erre ő meg eaz egyik kérdésemre azt bírta válaszolni, h hagy maradjon az ő titka. hát anyád, de mindegy. ezen túllépek, a pénz és a kivitelezés fog számítani. úgyhogy még versenyben van. és mostantól gondolkodhatok tényleg izgi dolgokon is, amik legalább feldobnak. és még ha meg is valósulnak!

ma hirtelen felindulásból kiganéztam a kocsit, hogy el tudjam vinni egy külső - belső takarításra. így nem lehetett, mert olyan felárat számítottak volna fel, amit nem akartam hallani se. leszedtem a közel 2 év alatt az üléshez nőtt (vhogy egybe olvadt az anyaguk. wtf?!) üléshuzatot, ami amúgy már rongyosra szakadt; leszedtem a kárpitba gabalyodott hajzuhatagot (wtf?!), leporoltam a több kiló homokot az ülsről (wtf); felszedtem a chips- és egyéb törlmelékeket az ülések közti hozzáférhetetlen részekből, nedves törlőkendővel feltöröltem a lábrészeknél a kárpitról a nem tudom milyen koszokat; letöröltem a műszarfalat; összeszedtem 2 teli zacskó szemetet. majd ezek után elmentem a mosóba. ami zárva volt! a kapura kiírva, hogy nyitva 8.00 - 18.00. és akkor 13.30-kor zárva. hoyg aszondja a lány, aki az ottani étkezdében dolgozik, mára hazamentek a fiúk. ezt hogy? milliószor voltam már itt és nem jellemző rájuk. na mindegy, ez is jel, hogy akkor tényleg a kerékcserét kéne előbb megejtenem, aztán takaríttatni. ezek után más érdemi dologra már nem éreztem magamban erőt.

bár, talán tovább jutottam az alakformálásomban is, mint eddig. így, h megléptem, hülyeségnek látom, de már nincs visszaút. bravó. most, h elkezdték a segges lányok feltölteni a seggfotóikat a fb-ra, teljesen elképedtem és újra fellelkesültem alakformálás terén. plusz, most már jó ideje abbamaradt az étrendváltás miatti fogyásom és nem is indult meg újra, hiába vártam (túl) türelmesen a csodát. sőt, bár talán nem híztam, de vhoyg más állagúnak érzem magam, mintha dagadnék. érdekes. kezdem úgy látni magam, mint amikor 20 kg-mal több voltam. és izmokat is akarok. szolidakat, de kellenek. és most újra érzem magamban a lendületet. ja, azt még nem, de az akaratot igen és amúgy is pont úgy áll megint a magánéletem (sírok is), h mást se tehetek, mint edzek. szóval, az egyik nagy tettem, h a számomra értelmezhetetlen infok alapján talán sikerült kihámoznom, h milyen edzéstervet is kell követnem. (azt gondolnám, h ilyen szituációban, mikor meghirdet vki egy seggcsökkentő őrületet, akkor feltesz egy, (egyetlen egy) edzéstervet, egy étrendet, egy mit szedjél-t és kész. itt meg millió hülyeség felkerült, javított verzió 123 és társai. na mindegy). az étrend nem érdekel, mert van sajátom. azt se követem, de mostantól fogom, főleg, h sokszor kicsit nem vagyok jól, mintha leesne a vércukorszintem. bár párszor megmértem és nem volt leesve. na mindegy, hagyjuk. szóval a saját étrendem fog menni, ez a segges edzés, meg hát, szóval rendeltem táplálékkiegészítőket. nem tudom mért van bennem ódzkodás irányukba, de van. már mindegy, megrendeltem, enni fogom, kész. igaziból a legutóbbi felbuzdulásomkor, 1-2 hónapja vettem fehérjeport, mert azt gondoltam legkevésbé vadnak, de aztán meg nem voltam tőle jól. v vmi mástól pont akkor, mikor szedtem. rizsfehérje, mert mást nem szedhetek. vagiys még esetleg a tojás jöhetne, de azt nem akarom magában folyamatosan szedni, ja és a marhafehérje, de az elképesztően édes, fogyaszthatatlan. szóval fehérjém van, a többi jön, c-vitaminom, halolajam van, multivitaminom nincs, de majd szerzek, csak unom, hogy mindebne van jód, nekem azt meg nem lehet. áááá. és ez is olyan megugorhatatlan feladatként bír rám nehezedni. adják oda egyben, beszedem, csak ne nekem kelljen ezeknek utána járni. hát ennyi. 

és itthon fogok egyelőre edzeni. nem túl jó, mert nyilván nincsenek gépeim, és így akkor annak is utána kell néznem, h pár feladatot mivel lehet helyettesíteni, de mindegy, ez most így lesz. nem bírok most teremre gondolni. egyetlen terem jöhetne szóba, de oda nem megyek (miatta). pedig az jó lenne eszközileg, pénzileg. csak az nem, h ő is oda jár, meg h full penész az egész (hahaha). szóval maradok itthon.

ja, tegnap megcsináltam egy duci tréninget :D és ebben az a jó, h megcsináltam egyszer akkor is, mikor 20 kg-val több voltam és akkor szakadt rólam a víz, most meg nem. a pulzusom se emelkedett meg. semmi lihegés, semmi. a torna nem is indokolja, de nagy súlyfelesleggel azért másképp van az.

mert nem marad bennem: a legtöbb blogger szimpatikus, és/vagy érdekes, és/vagy meghökkentő, és/vagy fura, és/vagy nyomasztó, vagy akármi, de a lényeg, h szeretem olvasgatni őket. egy van, aki egyszerűen irritál és halálosan hülyének látom így a blogján keresztül. idegesítő. nem is olvasom rendszeresen, de mikor már nincs más, rákattintok. és újra, meg újra ugyanezt állapítom meg. ja és beképzelt. boáf.

ezen kívül a túlzott cukiskodástól vagyok ki. emiatt néha kedvelteket is ugrok, de csak egy-egy poszt erejéig.

hogy ez mért volt fontos én nem tudom, de már régen nyomaszt :)

három órája bámulom az internetet valós cél nélkül. kiolvastam az ebayt, a blogokat. ennél értelmesebbre nem futotta, pedig futhatta volna. fáradt vagyok, bizsereg a talpam és blokkolva vannak a gondolataim, ami nem tudom eldönteni, h jó-e vagy sem.

almás-répás-zabpelyhes finomság

Hozzávalók:

• reszelt vagy turmixolt alma
• reszelt vagy turmixolt sárgarépa
• zabpehely
• teljes kiőrlésű liszt (én rozslisztet használtam)
• méz
• fahéj

A hozzávalókat összekutyuljuk és kilisztezett!!!! (na én ezt felejtettem el, hozzá is ragadt a sütőpapírhoz) tepsibe vagy sütőpapírra rakva kb. 15 perc alatt kisütjük.

* Mivel nem mérek, hanem érzésre borítom össze a hozzávalókat, így nem tudom megadni, miből mennyi kell, kísérletezzétek ki!

* ilyen receptet feltenni mi értelme? csak kérdezem.

kötelességből megnéztem a fizetett társkereső oldalaimat. aha, csodás férfiak vártak. sírok. nem tudom értelmezni az engem bejelölőket. és amilyen leveleket kapok! 

viszont egy kislánytól már-már hülyét kaptam, annyit csüngött rajtam, mert hogy szeret. hááát, nemtom. de lehet, hogy csak annyira fáradt voltam, hogy konkrétan ütni akartam, ha hozzám ért, annyira irritált az érintés maga.

végül is ma megérte felkelni. szeretném, ha nagyon sok ilyen eredményes alkalom lenne mostantól az életemben és még ennél is sokkal jobbak, mint régen.

elmentem most éjjel a postára, hogy tegyek pénzt a bankkártyámra, hogy még ma tudjam utalni a fizetendőket, mert elegem van a büntetésekből. halál fáradt voltam elmenni, főleg, hogy hazaértem a bevásárlásból és felérve jutott eszembe, hogy elfelejtettem elmenni befizetni, de visszamentem, mert egy hős vagyok. erre bmeg hazaérek, jövök a géphez, hogy azonnal utaljak, erre micsinálok?!? nézegetem a netet elölről - hátra, meg vissza és elfelejtem!!! utalni ezt a fost! és mikor jut ez eszembe? éjfél után 10 köcsög perccel! fúúúúú. most már csak azért se fizetem be, szarok rá.

Belekezdtem a semmi írásába és másodszor vagy le a word. Ez nekem jel ugye, hogy hagyjam a francba az egészet, de nincs pofám. Sírok.

ami most nyomaszt, hogy megkért egy barátnőm (?) apukája, hogy írjak a lányáról valamit egy családi projekthez. hát ehhez nekem nincs kedvem és azt se tudom mit kéne írnom. ne terheljük már ilyen baromságokkal a másikat. évekkel ezelőtt egyébként ez egyszer már felmerült és akkor szartam az egészre, de most már nem lehet. más se hiányzott, komolyan. és mit írjak?!

időközben elváltam, de nem működött az sem, ahogy látom. mindegy, a blogom eltüntettem, de muszáj valahova hánynom. úgyhogy ide.